E-könyvtári projektek
Michael Hart, a legenda szerint az első e-könyv kreátora – és aki talán az egyetlen, aki nem gazdagodott meg az internet nagy feltalálói közül – már a múlt század hetvenes éveiben azt gondolta: az e-könyvnek nem lehet más célja, mint hogy mindenki maga rendelkezhessen otthon szinte az egész világirodalommal. Ez gyakorlatilag meg is valósult. Hart megalkotta a PC (Personal Computer) mintájára a PL (Personal Library) fogalmát. Sokszor idézett kijelentése volt:„A tanulás önmaga jutalma. Nem tudnék ennél többet mondani.”
Kézzelfoghatóbb axiómája azonban a következő: „Két dolog van a világon, ami tényleg ingyenes és kimeríthetetlenül rendelkezésre áll: a levegő, amit beszívunk és a Gutenberg-projekt könyvei.” (Angol eredetiben: There are two things in the world that are truly, totally free with an endless supply. The air we breathe and the texts on Project Gutenberg.”)
Csakhogy igaz-e ez az állítás? Igazabb, mint valaha. Csak a magyar nyelvet véve figyelembe, kijelenthető: könyvek tízezrei érhetők el ingyenesen. A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) a klasszikus magyar irodalmat, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) a széles értelemben vett kortárs irodalmat szolgáltatja költségmentesen. Ide számíthatók még a megyei és városi könyvtárak digitális gyűjteményei is. Jelentős a globális free könyvtári projektek magyar állománya, itt elsősorban a Gutenberg Projektet érdemes említeni. Az olvasó eszköz (e-reader) lehet bármilyen digitális gépezet: asztali PC, notebook, táblagép, telefon és természetesen e-könyv-olvasó is.
Az ingyenesség végtelen tartományába tartozik még két sajátos e-könyves terjesztési, kínálati módozat:
Eltérően a hagyományos nyomtatott kiadvány-forgalmazástól, az e-könyv áruházak nagy számban kínálnak szabad letöltésű könyveket is. Ezek a könyvek lehetnek eleve ingyenesnek tervezett könyvek, de lehetnek akcióban ingyenessé tett művek. Gyakori jelenség, hogy klasszikusokat, keresett kötelező olvasmányokat szabadítanak fel az árprés alól. Nem ritka, hogy népszerű szerzők kedvelt, magasan forgalomképes regényeit teszik a főlapra időleges ingyenes elérhetőséget nyújtva. Az iTunes, vagy a Kobo külön listázza a free magyar könyveket. Az Amazon szabad állománya is jelentős, bár nincs közöttük magyar nyelvű. A magyar e-book-plázák nagy hányada is nyújt ingyenes készleteket. A Publio, a Multimédiapláza, a Book and Walk elhatárolt menüsorokban ajánlja free állományát. Az Alexandra külön online olvasófelületen porciózza ki a szabadon lapozható műveket. Az ingyenes letöltés feltétele többnyire a regisztráció, ami nem jár az olvasó részéről költséggel.
Az ingyenesség másik formája a könyvekbe való szabad betekintés. Kétségtelen, hogy ez is csak a regisztrált olvasók részére nyújtott szolgáltatás, de a regisztrációnak nincs semmiféle korlátja, sem földrajzi, sem anyagi értelemben – tehát az érdeklődő költségmentesen regisztrálhat a világ legnagyobb könyvesboltjaiba. Konkrétan mit jelent ez a „beleolvasási opció”, vagy gyakran csak „minta” fogalom alatt futó lehetőség? Nem kevesebbet, mint hogy a könyv adott részébe – többnyire tíz-húsz százalékába – beleolvashat a látogató. Ez gyakran a könyv első része, ám – az Amazonnál például – lehet úgynevezett „meglepetés oldal” is, azaz a könyv más fejezetei is teljes egészében feltárulkoznak. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy a teljes magyar és a széles földkerekség idegen nyelvű friss könyvválasztékába belepillanthatunk, méghozzá nagyon jelentős terjedelemben. Nincs vásárlási kötelezettség a mintaként letöltött könyvek után. Szakkönyv esetén ez a lehetőség szinte nem eléggé értékelhető, főleg ha hozzászámítjuk, hogy a tartalomjegyzék birtoklásáig feltétlenül eljutunk, ami sok esetben vízválasztó a vásárlás szempontjából. Nagy vitát váltott ki a könyvtárakban, hogy az elektronikus katalógusban (függetlenül attól, hogy nyomtatott vagy digitális műről van szó) megadható-e az adott könyv Amazon elérhetősége is; az olvasónak opciót nyújtva arra, hogy a könyvjelentős hányadát megismerhesse a könyvtári rendszeren keresztül.